A lemezhez készült egy kis beharangozó is, készítője számomra ismeretlen, forrás az EaSTRAD AltRecords Hangstúdió: Beharangozó (1993 év vége): „Ezt a kazettát azért adtuk ki, mert az énekes-szövegíró Őz Zsoltnak zenekara, a Vidámpark jelenlegi műsora mellett az eltelt időszakban saját dalai is készültek, melyeket elütő hangulati és zenei tartalmuk miatt célszerű volt önálló formában megjelentetni. ŐZ a „Macskajátékban” lágyabb, meditatívabb, a mostani Vidámparkénál kevésbé harsány hangokat üt meg, némiképp visszautalva korábbi együttese, az Ugatha Christie „Csak lassan-os” hangulattöredékeire, illetve emlékeztetve a teljes egészében mindeddig kiadatlan „Cracowia Express” zenés színmű nosztalgiajátékára. A változatos stílusú zeneszámokat (blues, reggae, funkmetal, waltzer, alt.rock) ŐZ sajátos, a lakótelepi lakás, az italkimérés és a (többnyire elmúlt) szerelmek viszonylatában történő valóságos események és víziók keveredéséből szőtt szövegei kötik össze. A felvételek elkészítésekor zene kitalálásban és hangszerelésben Elek (gitár, bass), Gasner János (gitár – Új nem, Sziámi, Európa Kiadó) és Papócsi László (Vidámpark, Kézi-Chopin, Sziámi) segített, dobon Farkas Zoltán (Vidámpark, Ugatha Christie), basszusgitáron Szalay Péter (Vidámpark) közreműködött. Az anyag műsoros kazettán karácsonykor jelent meg az EaSTRAD Records kiadásában tehát; februártól a CD-n való terjesztést is tervezzük. Koncerteken szintúgy hamarosan lehet számítani a Macskajátékra. Budapest, 1993 vége”
Dinnyés József és a Nyomkeresők CD. / 2013. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A Nyomkeresők zenekarral készítettük az ‘Ezek mi vagyunk’ című CD-t. Dinnyés József saját szövegű dalait játszottuk lemezre. Alul a borító, a dalok listája a közreműködők és egy válogatás videó.
2016-ban az a megtiszteltetés ért, hogy Dinnyés Jóskával dolgozhattam ismét. Tizenöt költő tizenkilenc versét zenésítette meg. A felvételeket nálam készítettük (a házi stúdiómban), egy-két részben szabad kezet kaptam és az anyag megkeverést is én végeztem. Lent Fáy Ferenc versének megzenésítése hallható, alatta pedig egy jó kis írás a a Cd-ről. A CD-t koncertkörúton mutattuk be, számos magyarlakta településen, határon innen és határon túl.
Ilyenkor, Húsvét körül sok szó esik hitről, Isten kereséséről és megtalálásáról. Dinnyés József számára ez nem évszak kérdése, neki annál sokkal mélyebben gyökerezik a hite, legyen szó akár választott hitvallásáról, akár magyarságáról, akár a költészetről – mindezek együtt élnek benne elválaszthatatlanul. Talán születésétől fogva, de ötven éve meg is vallja ezt a nyilvánosság előtt: klubokban, iskolákban, közösségi házakban, börtönökben és nem utolsósorban templomokban.
A dalos, aki egy szál gitárjával éppen öt évtizede indult útnak szabad szellemű szegedi fiúként, akiről nem lehet mondani, hogy műfajt teremtett, hiszem ő maga egy műfaj, magától értetődően dallal, verssel, előadásokkal ünnepli énekmondói létének fél évszázadát. Ezekhez ad keretet új lemeze, A templomok lázadása, amelyen 15 magyar költő 19 versét szólaltatja meg. Valamennyi a hitről, az imádság általi önvallomásról, megtisztulásról vagy pedig a lélek kétségeiről szól.
Számos olyan sor hangzik el, amely nyomán óhatatlanul szélesebb képzettársítás születik meg bennünk. Mit jut eszünkbe például arról, hogy „A fát szüntén vad viharnak/felvágnák fejszés hatalmak” (Kiss Jenő: Tönkből sarjadt vesszők), vagy az Ima a székelyföldért című Gál Éva Emese-versben a „ne hatalmaskodjanak sarlatánok” sorról? Bogdán József Reggeli Imájáról nekem egy hajléktalan képe jelenik meg: „Nem tudom, melegségre vágytam/hideg koporsó volt az ágyam…Uram, ha a misén elalszom/ugye lesz, aki betakarjon..” És sokan elmondhatnánk Berde Mária Egy tékozlójának szavaival: „Világ zsoldjába álltam/Kincseim szétkínáltam/Jó napokért, néhányért/Örömért, egy parányért…/Felejtettem bolondul/Egyszer egy óra kondul/S ki, azt hittem, barátom/Foga fehérit látom.” De a címadó, amely Czegő Zoltán versét szólaltatja meg, sem csupán valóságos magyar templomtörténet, hiszen figyelmeztet, hogy „telítve vagyunk konzerv-imákkal” , és hogy „Az ég nem, csak néhány gyertya pislákol/mikor a becsapott templomok, corpusok/kivonulnak hívők nélkül a világból.”. Amikor ezt a versszakot hallottam, majd újra olvastam, először úgy gondoltam, felvetek néhány lehetséges értelmezést, de aztán úgy döntöttem, mindenki önmaga adja meg rá a választ – ha tudja.
A lemez egyik utolsó darabja Szép Ernő Imádság című verse. Azé a költőé, aki azon szerencsések közé tartozott, akik túlélték 1944-ben a munkaszolgálatot, mégsem gyűlölte meg hazáját, magyarságát.
„Ki ülsz az égben a vihar felett, Én Istenem, hallgass meg engemet. Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog, Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel, ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd. Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám, El ne vesszen a sötét éjszakán.”
A lemez különlegessége, hogy Dinnyés Jóska ezúttal nem egyedül kíséri összetéveszthetetlen énekét, „dallamaiban”, ahogy ő nevezi, Rósz György elektromos gitárral szekundál neki, egyúttal érdekes hangszerelésekkel színesítette a dalokat. A 60-as évek beat (rock) zenéjének hívei azonnal ráismerhetnek a korszak kedvenc hangzásaira, zenei fordulataira, jellegzetes akkordsoraira. Van közöttük tiszta blues (Gál Éva Emese: Ima az emberekért), egészen hard-rockos riff (Nagy Gábor: Régimódi imádság), míg A templomok lázadásának zenéjébe, fordulataiba nem lehet nem beleérezni Bob Dylant, a Like A Rolling Stone korszakát, amikor rajongói kis híján kiátkozták „protest-song” előadói útjának és az akusztikus gitáros hangzásnak feladásáért. Emlékszik még valaki arra, hogy pályája kezdetén Jóskát egyesek csak „Bob Dinnyésként” emlegették?
1990. Ugatha Christie – Világhamvasztó / nosztalgia III. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Íme az 1990.-ben a Fekete Lyuk által kiadott Világhamvasztó c. kazettánk 2009-es Cd-n történt újra kiadása. / Sound engineer: Füschel Tibor Producer: Nagy Gyula Studio: Fekete Lyuk, 1990
