1971-ben születtem, Budapesten a Máv-korházban, pontosan JimiHendrix halálának első évfordulóján.
Zenélni tizenegy-pár évesen kezdtem, Csepelre költözésünk után. Apám gimnazistaként aktívan zenélt, Gyomán egy helyi zenekarban gitározott, ő mutatta az első akordokat. Amúgy adta magát a dolog, hisz amatőr szinten a családomban minden férfi zenélt, gitározott, basszusgitározott, a nagyapám pedig trombitált…
1984 körül én már biztos voltam benne, hogy zenekart kell csinálnom! Gyakoroltam, szerveztem a csapatokat osztálytársakból és próbálkoztunk.
Tanulmányaim: Általánosban jártam egy évig klasszikus gitárra, egy hosszú szőke hajú tanárnőhöz, később, egy pár hónapig Erzsébetre a Csilibe Jazz-gitár oktatásra, egy kedves, idős bácsihoz, majd hivatalos képzésem évekkel később, azt hiszem pár hónap Postás Zeneiskolával fejeződött be, ahol kb. 18 évesen Horányi Sándor nagymesternél tanulhattam.
Önfejű gyerek lévén ezután az önképzést választottam, amit ma már, így utólag, bánok, hogy ehagytam a hivatalos tanulást.
Zenekaraim: Az első valóban funkcionáló bandát Rácz Pisti és Nagy Laci barátommal csináltuk Szigethalmon. Tevékenységünk leginkább az alsó-konyhában való dübörgésünkből állt, ének nélkül. Azt hiszem egyszer valami sulis dolgon fel is léptünk. Később Lacika mondta, hogy hallott egy srácról aki a Karcsi-Kocsmában tanyázott leginkább, énekel, meg szöveget ír, meg nagyon rákendról figura.
Megkerestük a srácot (Őz Zsolt), majd megcsináltuk az Aszkéta Zenei Testvériség nevű formációt. Ezzel a csapattal már koncertezgettünk. Ez kb. egy évig tartott. Azután feloszlott.
Kronológiai sorrendben!
1989. – Ezután jött az Ugatha Christie nevű formáció, aminek Világhamvasztó címmel jelent meg lemeze 1990.-ben /kazettán a FeketeLyuk kiadásában/. Ezzel a zenekarral már rendszeresen felléptünk az egész országban, klubbokban, fesztiválokon, /pl. ViszlátIván fesztiválon a hajógyári sziget ‘nagyszimpadán’, 1991. novemberében pedig 10 napot zenéltünk hat másik magyar bandával Hollandiában Groningenben… /
1992. – Őz kiépett a csapatból, én pedig a magyar légvédelem kényszer-vendégszeretetét élvezem egy évig.
1993-as leszerelésem után “beálltam a sorba” én is, azaz megnősültem, összehoztam három gyereket, dolgoztam, vállalkoztam, nyomdáztam, építkeztem …
A következő néhány évben igazán komoly említésre méltó projektben nem vettem részt. A 90-s évek közepéig játszogattam a K.ZS.BK. zenekarban, az évtized vége felé egy pár hónapig játszottam a Vidámpark z.ban / ŐzZs/. 2000 után volt még a VeraVadBand és a projektf nevű zenekar is.
2008. – Őz Zsolt elhívottt a Vidámpark zenekarban, majd megcsináltuk ennek a /kis-basic/ hard verzióját, amivel leginkább klubboztunk Budapesten Zsolt haláláig.
2009. – Bertók Tiborral az ujáélesztett Guess zenekart kezdtük csinálni, ezzel párhuzamosan.
2011. – A ‘blues.hu’ zenekar alapítása ami mily meglepő egy blues zenekar.
2012. – A Nyomkeresők zenekarral és Dinnyés Jóskával játszottam, majd a közös lemezt hangszereltem. A zenekarral főleg Esztergom környékén és Budapesten klubbozgattunk.
2013. – Létrejön a mai napig működő Zsetonpityu and the cash nevű punk-rock feldogozás barátikör – formáció.
2015. – A mai Orákulum zenekar első verziója alakul meg, Ördögszekér, később Madárka néven. A végleges felállásban 2017. óta működik.
2016. – Dinnyés József: ‘A templomok lázadása’ című lemezének felvétele, hangszerelése. A lemezt duóban adtuk elő, Kárpát medence szerte a magyar nyelvzerületen.
2018. -A VitukiSchwarzmuzik-Turbómozsár fúziós-jazzrock-őrület zenekar megalakulása.
Ezek a formációk (zenekaraim) többnyire párhuzamosan funkcionálnak!